Ez az a droid, akit keresünk
Egy régi, romos, űrbéli gyártelep karbantartó droidja, Bibz nem várt kihívásokkal szembesül. A központi számítógép a rutinfeladatok mellett egy merőben új küldetést bíz rá: fel kell kutatnia, és ki kell iktatnia az állomásra betolakodó idegen technológiákat. A lelkiismeretesen végzett hibaelhárítási munka mellett ez nem lesz kis falat, ráadásul a kis robotot nem épp erre szánta a tervezője – úgyhogy ideje felfegyverkezni.
A napokban debütált a Steam játék webstore-ban a Carebotz, melyben az oldalnézetes ügyességi játékok és gravity-shooter-ek keverednek a Metroidvania-típusú akciójátékokkal – van itt tehát minden, de éppen ez a jó benne. A Carebotz nem húzható be egyetlen népszerű kategóriába, műfajba sem, mégis több jól ismert zsánert is megidéz, s ennek révén egy olyan új egész jön létre, ami – reményeim szerint – egyedülálló napjaink játékkínálatában. Pet-projektemen, a karbantartó droid, Bibz kalandjain nagyjából 5-6 éve dolgozom, s ez idő alatt viszonylag alapos bepillantást nyertem a játékfejlesztés világába. A Carebotz megjelenésével hivatalosan is elértem a megcélzott mérföldkőhöz, úgyhogy itt az idő, hogy röviden összegezem a tapasztalatokat.
Emlékszik még valaki az Asteroids nevű űrhajós játékra? Egy pár pixelből álló űrhajóval kellett elpusztítani a különböző irányokból érkező aszteroidákat és ellenséges űrhajókat. Ez egy generációkat elválasztó kérdés, ugyanis a játék még 1979-ben jelent meg, és eredetileg az Atari nagyméretű játékgépein futott, de idővel természetesen megjelent Commodore-on is. Nos, az a helyzet, hogy a Carebotz fejlesztése nagymértékben kötődik ehhez a több mint 40 éves játékhoz. Jó pár éve egy baráti sörözés alkalmával valaki feldobta a témát, hogy vajon létre tudnánk-e hozni ugyanezt a játékot, csak modern eszközökkel. Challenge accepted – vágtuk rá akkor, és nem túlzok nagyot, ha azt mondom, 8-10 munkaóra alatt el is készültünk vele. Nekem annyira megtetszett a játékfejlesztés, hogy nem is tudtam lerakni, és akkor már éreztem, hogy ez a történet nem érhet itt véget.
Ez nagyjából öt éve történt. Az azóta eltelt időben – kezdetben egy grafikus segítségével, majd többnyire egyedül – rengeteget dolgoztam azon, hogy az Asteroids-remake-et folyamatosan fejlesszem, bővítsem, alakítsam, s idővel elkezdett kirajzolódni, hogy ebből egy teljesen új játék jön majd létre. Programfejlesztőként a kódolással nem volt problémám, a zenék, hangok komponálásában pedig egy barátom, Gyimesi Balázs segített. A különböző vizuális és zenei elemek (asset-ek) összekapcsolására, kezelésére ma már rendkívül fejlett, ráadásul ingyenesen használható engine-ek állnak rendelkezésre, így bonyolultabb grafikai programozást nem is kellett végeznem.
A Carebotz a Unity 3D játékmotorra épül, ami ma már olyan jól használható, hogy sokszor éreztem azt: bizonyos szempontból napjainkban egy grafikusnak könnyebb játékot fejleszteni, mint egy programozónak. A végeredmény sikeressége, tetszetőssége ugyanis jelentős részben múlik az esztétikai élményen, ugyanakkor a kódolási rész nem kíván igazán mély technikai ismereteket. Nem is elsősorban a programsorokra vagyok büszke, sokkal inkább a játék mechanikája, a különböző logikai feladványok ötletessége érdekelt. Ennek azért is nagy a jelentősége, mert a nem a nagy kiadók műhelyeiben készülő, független vagy indie játékok elsősorban ezen a fronton lehetnek igazán sikeresek.
Érdekes információ, hogy míg 6-7 éve az egyik legnépszerűbb webstore, a Steam rendszerében évente nagyjából ezer új játék jelent meg, addig mára ez a szám 6-8 ezerre emelkedett – s ennek zöme nem nagy kiadó terméke. Bár a nagy költségvetésű „szuperprodukciókon” kívül mindent indie-nek hívunk, ebben a mezőnyben is óriási a szórás: nem ritkák a 30-40 fős, komoly stábot alkalmazó fejlesztőcégek sem. Ahhoz, hogy ebben a mezőnyben jó eredményt érhessen el egy minimális anyagi ráfordítással készülő játék, nagyon nagy hangsúlyt kell helyezni azokra a területekre, amelyek nem kívánnak sok erőforrást: a kreativitásra, kísérletező, újító hozzáállásra. A Carebotz műfajokat átlépő, újszerű játékvezetési logikája is ennek a sajátos körülménynek köszönhető.
Hogy Bibz történetének lesz-e folytatása, nagyjából attól függ, hogy milyen lesz a fogadtatása a játékosok körében. Míg a nagy kiadók főleg tömegigényeket szolgálnak ki, addig az indie kategória sokkal inkább a hardcore játékosokat célozza, akik díjazzák az újszerűséget, és szívesen elmolyolnak egy-egy feladvánnyal akár hosszú órákat is. Ha a Steam-en pozitív lesz a fogadtatás, pár hónap múlva publikálnám a Nintendo Switch-en is, sőt: a Carebotz egy korábbi verziója már zöld utat kapott a Microsoft-nál, szóval elméletileg annak sincs akadálya, hogy Xbox-on is megjelenjen. Ha szereti a közönség, viszonylag hamar ki tudnék adni hozzá egy plusz küldetéseket tartalmazó kiegészítést, de arra az esetre is van forgatókönyvem, ha nem lesz igazán sikeres: a fiókban már egy sor új ötlet várja, hogy játékot készítsek belőlük.
Szeretnél még olvasni az indie játékfejlesztésről? Olvasd el Peti másik cikkét.
