Mi a különbség a no-code vs. low-code fejlesztés között? Mindkettő ugyanazt az absztrakciós elvet követi, de jelentős különbségek vannak az építhető alkalmazások méretét és típusát illetően.
Olvasson tovább a no-code vs. low-code fejlesztés összehasonlításáért, valamint tippekért a vállalkozásának megfelelő módszer kiválasztásához.
A no-code fejlesztés vizuális drag-and-drop funkcionalitást kínál, amely megkönnyíti az egyszerű alkalmazások létrehozását. Az egyszerűség és könnyű használat előnyei azonban egyben hátrányai is lehetnek.
A no-code fejlesztés vállalati szintű skálázása számos kihívást rejt magában:
A no-code platformok gyakran monolitikus alkalmazásarchitektúrát eredményeznek a fejlesztők tapasztalatlansága miatt. A legtöbb no-code platform kizárólag a nyilvános felhőjükben történő telepítést támogatja, így nincs lehetőség privát felhő vagy helyben lévő infrastruktúra használatára.
A no-code platformok elsősorban a működési hatékonyságra összpontosítanak, nem pedig a felhasználói élményre. Nem támogatják a régebbi rendszerekkel való integrációt, és korlátozottak a harmadik féltől származó megoldások vagy egyedi fejlesztésű rendszerek integrálásában.
Az adatkezelés kihívásai a no-code alkalmazások önálló jellege miatt jelentkeznek. Gyakran előfordul, hogy több verzióban létezik az igazság, és eltérő vagy nem kezelt adatstruktúrák és adatminőségi szintek találhatók meg, ami különösen fontos az ügyfélnyilvántartások kezelése és a GDPR szempontjából.
A low-code fejlesztés rugalmasabb, mint a no-code fejlesztés. Középutat biztosít a no-code és a teljes körű kézi kódolás között.
A no-code-hoz hasonlóan a low-code platformok is modellvezérelt fejlesztést alkalmaznak, drag-and-drop elemekkel. Ezek is nyíltak, bővíthetők, és lehetővé teszik a kézi kódolást vagy szkriptelést. Ezáltal a fejlesztők mindkét világból a legjobbat kapják, ahol a fejlesztés sebessége növekedhet anélkül, hogy az alapkódot meg kellene ismételni.
A low-code rugalmasabb és testreszabhatóbb.
Emellett a low-code platformok nyílt API-kon keresztül skálázhatók az újrafelhasználhatóság és a rugalmasság érdekében a felhőalapú vagy helyben történő telepítéssel. A fejlesztők az alkalmazástesztelés, valamint a minőség- és teljesítményeszközök felett is gyakorolhatják az ellenőrzést.
Ezeken a képességeken túl a low-code-nak egy másik kulcsfontosságú előnye is rejlik. A fejlesztők saját kódjukkal bővíthetik a platform képességeit. Könnyen lehet olyan összetett alkalmazásokat készíteni vagy frissíteni, amelyekhez egyébként további csapattagokra vagy speciális tudásra lenne szükség.
A low-code platformok támogatják az összetett alkalmazások létrehozását és számos felhasználási eset kezelését, mint például:
A low-code platformok munkafolyamata ismerős a fejlesztők és a tech-központú üzletemberek számára, miközben a kíváncsi, lelkes nem műszaki szakemberek is gyorsan elsajátíthatják a használatukat. Ez a platform elősegíti az IT és üzleti csapatok közötti együttműködést, kommunikációt, hogy közösen hozzanak létre olyan alkalmazásokat, amelyek megfelelnek a biztonsági és üzleti követelményeknek.
A low-code és a no-code közötti hasonlóságok felszíni szintűek.:
● Alkalmazások készítése kódírás nélkül
● Vizuális megközelítés alkalmazása a fejlesztéshez
● Több ember számára tegyék elérhetőbbé a fejlesztést
● Hatékonyabb alkalmazások létrehozása
Bármelyik platform lehetővé teszi alkalmazások létrehozását anélkül, hogy a fejlesztőknek különböző programozási nyelveket kellene ismerniük. Platform as a Service(PaaS) formájában mindkét megoldás kiküszöböli a környezetek felállításának és az infrastruktúra karbantartásának többletköltségeit.
De itt véget érnek a low-code és a no-code közötti hasonlóságok.
A no-code és low-code fejlesztési platformok közötti legfőbb különbség a felhasználási esetek összetettségében rejlik. A no-code platformok egyszerű alkalmazások létrehozására szolgálnak, míg a low-code platformok kifinomultabbak és bármilyen típusú alkalmazás fejlesztésére alkalmasak.
No-code megoldások esetén az árnyék IT problémája jelentkezhet a nagyobb IT szervezetben. Amikor az alkalmazások túlnövik az üzleti fejlesztők képességeit, a támogatásukhoz külső szakértők bevonása válhat szükségessé, ami csökkenti a hatékonyságot és növeli a költségeket.
Low-code megoldások esetén a fejlesztők gyorsabban tudnak kódolni, de felmerül a kérdés, hogy ez növeli-e a megoldás pontosságát az üzleti követelményekkel szemben. Bár csökkentheti az értékteremtési időt, az alkalmazások újratervezése és javítása további költségekkel járhat, ha azok nem teljesítenek megfelelően.
A megfelelő platform kiválasztása túlmutat a technológiai szempontokon. Figyelembe kell venni, hogyan segíti elő a platform az üzleti és informatikai csapatok közötti kommunikációt és együttműködést, valamint milyen mesterséges intelligencia képességeket kínál. Emellett fontos, hogy a fejlesztők képesek legyenek a platformot egyéni kóddal és tervezési nyelvekkel bővíteni újra felhasználható formátumban.
A hatékony kooperációhoz érdemes domain-szakértőkből álló fúziós csapatot létrehozni. Minden csapattag saját szakértelmét az alkalmazás közös céljának elérésére fordítja, így magasabb minőségű, az üzleti célokra optimalizált alkalmazások készíthetők.
Végső soron mind a no-code, mind a low-code platformok célja az alkalmazásfejlesztés felgyorsítása és a felhasználók szélesebb körének a folyamatba való bevonása. Azonban a low-code átfogóbb és rugalmasabb megoldást kínál azon szervezetek számára, amelyek összetett alkalmazásokat kívánnak létrehozni és karbantartani. Az optimális platform kiválasztása érdekében érdemes alaposan megvizsgálni a szervezet konkrét igényeit és lehetőségeit, biztosítva ezzel a legjobb eredményeket a fejlesztési projektek során.
Forrás: No-Code vs. Low-Code Development: Differences, Similarities, and Use Cases