Mint a meccseken
Látott ön már rögbi meccset? Akkor biztosan megvan a jelenet, amikor a támadók egymással szemben, összekapaszkodva, előrenyomással igyekeznek megszerezni az oldalról bedobott labdát. Ez a tolongás vagy viaskodás, angolul scrum.
Az agilis metódus egyik, talán legnépszerűbb módszertana is ezt a nevet kapta, vélhetően arra utalva, hogy a (fejlesztő) csapat tagjai egymással itt is szoros együttműködésben küzdenek a sikerért. Mindenkinek mindenkivel össze kell dolgoznia – ebből adódnak a scrum előnyei: a folyamatos egyeztetések, iterációk, melynek révén az ügyfelek néhány hetente rálátnak a projektre, és azt módosítani, pontosítani tudják. Az eredménnyel nem a projekt végén találkoznak, hanem már menet közben.
A módszer nyilvánvaló előnyei dacára azonban sok cégnél még mindig tartanak az egyeztetések következtében menet közben módosuló büdzsétől.
Pedig a költségek kontrollálhatóak.
Mégpedig a következőképpen: adott egy specifikáció – ezt az agilis metódusban backlognak (BL) nevezzük –, amelyet részfeladatok, un. sztorik alkotnak. Fontos, hogy a sztorik rövidek és lényegre törőek legyenek, ezáltal a megvalósítás nagyfokú szabadságát meghagyják a fejlesztőknek. A sztorikhoz tartozó időigényt az 5-8 tagú team tagjai megbecsülik, ezek alapján sztori pontokat rendelnek a részfeladatokhoz. Ezek is jelenthetik a költségbecslés alapját.
Nézzünk egy példát! Egy webshop esetében például úgy szól a BL, hogy a honlapnak tartalmaznia kell az összes funkciót, amit az ügyfél szeretne. Legyen egy adminisztratív felület, ahova feltölti a termékeit, legyen ügyfélfelülete, tudjon fizetni a vevő, és be lehessen állítani, hogyan jut majd a termékhez. Ebben az esetben a regisztráció az első sztori, a bejelentkezés a második, a vásárlás a harmadik és így tovább. A csapat megbecsüli – a részletesen szabályozott backlog refinement nevű meeting keretében –, hogy az egyes funkciók összesen hány sztori pontot érnek, majd pontonként kikalkulálnak egy összeget. A regisztráció viszonylag egyszerű, jellemzően két pontot ér. A pontonkénti árnak tehát a kétszeresébe kerül, mondjuk kétszázezer forintba. Elképzelhető, hogy az ügyfél ennél olcsóbb megoldást szeretne – erre, a Vízesés modellel szemben, itt van mód. Dönthet úgy például, hogy webshopjában regisztráció nélkül is lehessen vásárolni, de úgy is, hogy egyáltalán nincs szükség regisztrációra. Ilyenkor újra megbecsüli a csapat a sztori pontok számát – ezáltal a költségeket is.
Az ügyfél pedig máris megspórolt egy felesleges funkciót – és akár egy jelentősebb összeget.
A scrum módszertanban minden, így a szerepek is pontosan definiáltak. A Product owner (PO) írja a sztorikat az ügyféllel együtt, ő a BL „gazdája”. Összekötő a csapat és a megrendelő között. Ám nem ő, hanem a team dönti el, hogy a következő néhány hetes etapban mennyi feladatot tudnak bevállalni. A projekt szemlélet az elkötelezettségen, a felelősségvállaláson alapul.
A Scrum master részletesen ismeri a módszertant. Ő az, aki a folyamatok, vállalások betartásáért felel. Projektmenedzseri feladatokat is ellát: felelős a csapat összetartásáért, a felmerülő problémák elhárításáért. Ő vezeti a Scrum guide-ban részletesen szabályozott, maximum 15 perces, daily standup meetingeket, ahol a csapattagok beszámolnak egymásnak arról, mit végeztek előző nap, milyen feladatok várnak rájuk aznap, felmerült-e bármilyen, a munkát akadályozó tényező. E három témáról kell nyilatkozniuk a teamtagoknak tehát minden reggel.
A guide kötelezővé teszi továbbá a retrospektív megbeszéléseket is: a kétheti összejöveteleken a fejlesztők visszatekintve értékelik az elmúlt iterációban elvégzett munkákat, levonják a tanulságokat, illetve kijelölik a további fejlődési irányokat.
Az ügyfélnek pedig nincs más dolga, mint néhány hetente beülni egy terembe, megnézni – kipróbálni –, hol tart a számára készülő fejlesztés, és ha szükséges, beavatkozni.
Ez régen elképzelhetetlen lett volna.
Tapasztalatom szerint az ügyfelek mind inkább igénylik a transzparenciát, és szeretnek élni beleszólási jogukkal is. Az agilis szerződésben szerepel az egységnyi költség, a fejlesztő csapat pedig biztosítja, hogy mindig azt készíti el, ami fontos a megbízó számára. A kétheti megbeszéléseken nyomon tudja követni, hol tart a munka, sőt az is előfordul, hogy találkozik a fejlesztőkkel – erre korábban csak közvetetten, a projekt menedzseren keresztül nyílt mód.
A scrum oktatására ma már iparág is épül: tréningeken, workshopokon lehet tanulni e módszer gyakorlati alkalmazását. A lényeg azonban három szóban összefoglalható: rugalmasság, elkötelezettség és valódi, összedolgozó csapat.
Mint a rögbimeccseken.
