A digitalizáció, az automatizáció és az okos eszközök térnyerésével egyre több IT szakemberre van szükség számtalan területen. Nem kérdés, hogy ezt az értékes, naprakész tudást meg kell fizetniük a munkaadóknak, azonban a pénz nem minden! „Ha kizárólag a bér jelentetné a motivációt, akkor kis túlzással minden hónapban fizetést kellene emelni, hogy fenntartsuk kollégáink elhivatottságát. Szerencsére azonban a vezetők kezében az IT területén is vannak más eszközök. Fontos motivációs tényezők például a munka jellege, hogy mennyire érdekes a munkakör, milyenek a fejlődési, előbbre lépési lehetőségek, emellett lényeges az elismerés és a munkahelyi légkör is” – kezd bele a témába Wolf András, a BlackBelt Technology Kft. tulajdonosa és értékesítési igazgatója.
Szakember és szakember között nagy különbség lehet abban, hogy kit, mi motivál igazán, hiszen más kérdések foglalkoztatnak egy frissdiplomás tesztelőt, mint például egy két gyermekes szenior architektet. „Az a tapasztalatom, hogy egy kezdő vagy junior szakembernek lényeges, hogy már az elején lássa, idővel saját munkakört, önállóan elvégezhető feladatokat és felelősséget kaphat. A perspektíva elengedhetetlen, ehhez pedig az is kell, hogy legyen megfelelő mentora a szervezetben, aki segít eljuttatni őt a következő szintre. Olyan mentor, aki nem féltékeny a tudására és át is tudja adni azt a tudást, amit ő már megszerzett. A tudás megosztásának képessége egyébként is nélkülözhetetlen az IT területén, a siker alapja az együttműködésben, a közösségi tudásban van. Fontos, hogy ezt értsék a kollégák és támaszkodjanak egymás tudására, képességeire. Ebben kimondottan nagy szerep hárul a tapasztaltabbakra és ránk, a vezetőkre” – fejti ki Wolf András.
Majd folytatja: „a szenior fejlesztőink számára a szabad döntések és az önmegvalósítás magas szintjét kell biztosítanunk és kell, hogy érezzék, véleményük, javaslataik értékesek. Az is alapvető, hogy a munka változatos legyen. Például a BlackBelt esetében előfordulhat, hogy valaki pár hónapig egy globális bank számára dolgozik, majd egy telekommunikációs cégnek, hogy utána egy startup projektben vegyen részt. Másrészt lényeges, hogy a repetitív munkák arányát a tapasztalattal egyenes arányban csökkenteni tudjuk. Egy jól felépített szervezetben ez természetszerű folyamat, hiszen sokszor ezek az ismétlődő feladatok – például az alapszoftverek infrastrukturális kérdéseinek megoldása – alkalmasak leginkább arra, hogy a fiatalok begyakorolják a szakmát. Ha úgy tetszik, megszerezzék a gladwelli 10 ezer órás tapasztalatot.”
Az IT fejlődése folyamatos és rendkívül gyors, így aki ezt a területet választja, garantáltan nem fog unatkozni – főleg akkor, ha kellő kíváncsisággal, rugalmassággal közelít a kérdéshez, és hajlandó is lépést tartani az újdonságokkal. „Az egyik legizgalmasabb szegmense ma az informatikának a „Human to Machine” kommunikáció, vagyis az, hogy miként tudja az ember átadni az akaratát a gépnek könnyen, gyorsan és pontosan. Eddig főleg mi idomultunk a gépekhez, most már ott tartunk, hogy a gép is képes idomulni. Például már szinte minden mobilban van beszédfelismerő szoftver és ezek is rohamtempóban fejlődnek.” – avat be a szakember.
Mindez olyan, mint egy időutazás, a jövőbe: „olyan szoftver robot technológiát hoztunk létre, amely az elkészült üzleti modellből képes megírni a teljes alkalmazást, majd egyúttal lefuttatja az automatikus teszteket is. Az alapvető kódokat előbb-utóbb a szoftverek majd maguk írják, és a kódíró algoritmusok fejlesztése lesz a mi feladtunk, valamint hogy a fejlesztéseket minél hatékonyabban implementáljuk például az orvostudományban, a közlekedésben vagy éppen a hétköznapok legkülönbözőbb területein. Az IT-ban éppen az a fantasztikus, hogyha jó helyen dolgozik az ember, egészen elképesztő fejlesztési projektben vehet részt. Szerencsés cég vagyunk, hiszen az ügyfélkörünk rendkívül színes, így változatos és izgalmas feladatokkal foglalkozhatunk.” – részletezi a vezető a megannyi lehetséges irányt.
Wolf András szerint a fentieken túl a bizalomra épülő légkör megtartó ereje is rendkívül hangsúlyos. „Vezetői feladat olyan közeget és közösséget teremteni, amelynek az őszinteség és a kölcsönös bizalom az alapja. Tudniuk kell a kollégáknak, hogy a munkájuk, véleményük és igényeik egyaránt fontosak. A „szólj, ha valami nem oké és együtt megoldjuk, de legalábbis megpróbáljuk” vezetői attitűdről van szó. Sokszor teljesen hétköznapi dolgokon, látszólag apróságokon múlik mindez. Például kényelmes-e a szék, amiben ül, vagy el tud-e szaladni előbb egy projekt megbeszélésről az iskolába, ha a gyereknek váratlanul elmarad az edzése. Az elsődleges cél mindig az, hogy a kollégáink szeressék a munkájukat, a céget, és ne nyomasztó stressz legyen reggelente a munkába indulás.”
Készítette: Istók Nikoletta
(Forrás: Profession.hu)