Smart HOME Made

Smart Phone, Smart TV, Smart háztartási készülékek mindenhol. Mi a következő szint? A Smart Home! Okosítsd fel az otthonod te is saját kezűleg, a saját igényeidnek megfelelően! De mielőtt belevágnál a dologba, érdemes átgondolni, hogy megéri-e. Megspórolom neked az időt és megosztom tapasztalataimat a saját Smart Home rendszerem kiépítése kapcsán.

Először is kezdjük talán a motivációval. Mi ösztönzi az embert az okos otthon gondolata felé? Az egyik ilyen aspektus a ház nagysága: egy 50 nm-es lakást valószínűleg kevésbé kell automatizálni, mint mondjuk egy háromszintes, pincével és nagy belmagassággal rendelkező épületet. Még ebben az esetben is elsősorban a redőnyök és a világítás az, ami automatizálásért kiált. A másik szempont a lustaság. Mennyivel kényelmesebb mindent egy mobilapplikáción keresztül irányítani! A harmadik faktor pedig, ami minden fejlesztő sajátja, a felfedező kedv. Ezekkel a motivációkkal indultam el én is 2017-ben. 

Első körben, mint minden projektnél, itt is leültem és végiggondoltam azokat a fő pontokat, tulajdonságokat, melyekkel szeretném, ha rendelkezne a rendszer. Például: internet nélkül is működjön, s bár fontos, hogy minden eszköz egyetlen központi egységen keresztül fusson, a fűtés és a világítás mégis legyen független a struktúrától. Ez azért lényeges, mert ha valamilyen oknál fogva nem működik a smart vezérlés, akkor se álljanak le az alapvető funkciók. Továbbá legyen variálható, meghibásodás esetén a firmware cserélhető, és persze olcsó. Ám a gyártók által kiépített okosotthon-rendszerek zártak, vagyis új, más rendszerből érkező készülékeket nem lehet integrálni. Ráadásul az árak sem mondhatóak éppen alacsonynak – különösen egy háromszintes ház esetében. De akkor mi a megoldás? Ha olcsóság, akkor Made in China. Elkezdtem kutatni olyan eszközök után, melyek bár a Kínából érkező, filléres kategóriába tartoznak, mégis az igényeimre szabhatóak. Így futottam bele a Sonoff termékeibe és ezzel együtt egy olyan közösségbe, melynek tagjai ezek átalakításával, hekkelésével töltik a szabad óráikat. 

Hogyan is kezdjek neki? Először is kellett egy forrasztópáka. Aztán rendeltem néhány mikrokontrollert, amit majd az eszközökbe tudok operálni. Miután megérkeztek az alapeszközök, jöhetett az architektúra felépítése. Én a következőképpen alakítottam ki: telefonról vagy számítógépről felcsatlakozom az OpenHAB rendszerre (amit egy Raspberry Pi futtat); van egy MQTT szerver, ami mindössze 9,9 dolláromba került és ezen keresztül kommunikál minden okos eszköz, kivéve a fűtésrendszer, valamint ehhez kapcsolódik az OpenHAB is. A kazánt funkcionálisan elkülönítettem, hogy akkor is működjön, ha minden más eszköz inaktívvá válik. Ez volt az alap.

A kiépítés folyamán érdekes problémába futottam bele a világítás kapcsán. Mi van akkor, ha valaki manuálisan kapcsolja fel a villanyt? Nos, ebben az esetben a villanykapcsoló nem tud jelet küldeni a rendszernek, így semmilyen információm nincs az aktuális állapotról, mivel őt csak fel és le lehet kapcsolni 433 Mhz-es tokennel. Ezért össze kellett állítanom egy hardvert, ami képes jelezni, ha a lámpa felkapcsolt állapotban van. Ez a kütyü viszont Wifi-n keresztül kommunikált a rendszerrel, így kétféle technológiát kellett használnom, amit az irányítás szempontjából az MQTT szerveren keresztül egyesítettem. Így lett kerek a történet. 

Ezzel elérkeztem a tényleges kiépítésig. Számtalan eszköz ment a süllyesztőbe, és elég sok “munkahelyi” baleset is ért, mire minden használhatóvá vált. Ezek közül az egyik legemlékezetesebb mellékvágányom a kaputelefon esete volt. A Kínából rendelt terméknél első körben le szerettem volna cserélni a szoftvert. Igen ám, de hamar rájöttem, hogy a „bug-os” szoftver elküldi a wifi jelszavakat egy kínai felhőbe. Hm. Itt még nem adtam fel, megpróbáltam utánajárni, hogy miként lehet a végrehajtó programot kiiktatni. Sok ébren töltött éjszaka után rájöttem, hogy lehetetlen, mivel, ha nem rendelkezem a megfelelő kulcsokkal, a program nem enged bebocsátást. Egyszerűbb volt építeni egy saját kaputelefont. És ez csak egy példa a sokból.

További alapvető kérdés a redőny vezérlése volt. Itt főleg az ár döntött. Míg itthon egy sima redőnymotor 15 000 Ft/redőny körül mozog, a smart redőnymotor pedig körülbelül 50 000 Ft/redőny árban van, addig egy Sonoff Dual kapcsoló 10 dollárból kijön. Így maradt az utóbbi, amit megtoldottam a beépítő dobozok megrendelésével.

Igényem volt még arra is, hogy minden szoba rendelkezzen hőmérséklet-érzékelővel, ezért beszereztem jó néhány Xiaomi hőmérséklet- és páratartalom-mérőt, amivel az egyetlen baj az volt, hogy csak bluetooth-on keresztül képes kommunikálni. Vagyis a már eddig kiépített 433 Mhz-es Gateway tudását bővíteni kellett, ehhez pedig új hardverre volt szükség.

Ezzel párhuzamosan okossá kellett varázsolnom a LED világítást, a mozgásérzékelőket és a kazánt is. Ez utóbbi nagyon érdekes volt, mivel a Vaillant kazánhoz gyárilag kb. 70 000 Ft-ért lehet kapni adaptert, ami kissé meghaladta a lélektani határomat. Találtam azonban egy német fórumot, ahol német mérnökök hobbiból összeraktak egy adaptert, ami tökéletesen belesimul a Raspberry Pi-rendszerbe. Ehhez Kínában legyártatták a nyákot és a hozzá tartozó alkatrészeket, amiket (mint egy hajómodellezésnél), csak össze kellett forrasztanom. Összességében kb. 30 euróba került ez a mutatvány, és jó sok órába. Egy másik izgalmas, s talán úri huncutságnak tűnő eszköz a smart plug (okos dugalj), ami az áramfogyasztás alapján megmondja, hogy mikor melegedett fel annyira az olaj, hogy beletehessük a fagyasztott sültkrumplit. Egyszóval a lehető legtöbb eszközt megpróbáltam „smartosítani”.

S akkor nézzük a tanulságot. A rendszer kiépítése több mint három évembe telt, s több mint kétszáz csomagot kaptam ezalatt. Rengeteg eszközt halmoztam fel, és irdatlan mennyiségű befektetett munkaóra, programozói és informatikai tudás áll a háttérben. Mi az, amivel több lettem? Hasznos tapasztalatot szereztem MQTT, InfluxDB és Watchdog rendszerekkel kapcsolatban, illetve a forrasztópáka használatát is felsőfokra fejlesztettem. Mennyibe került mindez? A felhasznált és használható eszközök összesen úgy 2000 dollárba kerültek. Újra nekiállnék-e? Több mint három évet töltöttem a házam okosításával, és még a mai napig van mit fejleszteni. De azt hiszem, mindezek ellenére is újra nekiállnék a projektnek. Persze a fő kérdés ezzel kapcsolatban az, hogy mindez megéri-e; növeli-e a ház értékét egy ilyen jellegű fejlesztés. S ha már itt tartunk, a végső kérdés az: a leírtak alapján Ti nekiveselkedtek-e majd?