Honnan hová?

October 15, 2019

Még csak hat éve vagyunk a piacon, mégis hosszú utat jártunk már be, s ez alatt egy valamit biztosan megtanultunk: a BlackBelt sikerének kulcsa az önbizalomban, a szakértelemben és a kísérletező, kreatív attitűdben van.

Sokszor lehet hallani, hogy céget csak akkor szabad indítani, ha pontosan tudjuk, mit szeretnénk csinálni és hová akarunk eljutni. Nos, a BlackBelt alapításakor ezeket a kérdéseket csak nagyvonalakban tudtuk megválaszolni. Amit viszont pontosan tudtunk, hogy mit nem akarunk.

Semmi esetre sem akartunk előállítani még egy olyan IT céget, amilyenből már akkor is millió létezett. Nem is csak azért, mert klónozásból még soha nem született semmi eredeti, hanem azért is, mert egyik népszerű vállalati modell sem tűnt igazán életképesnek. A startupkultúra rendkívül felkapott napjainkban, de ha alaposabban megvizsgájuk a jelenséget, látható, hogy ezek a vállalkozások szinte mindig egyetlen ötletre épülnek, és ha egy feladat kívül esik a fókuszon, az rögtön ki is fog rajtuk. Egyetlen lapra pedig nem érdemes mindent feltenni. A másik kínálkozó céges modell a „hagyományos” szoftverfejlesztők útja lett volna – ami lassúsága, körülményessége és rugalmatlansága miatt már az indulásunk idején is rendkívül elavult volt.

Ha így nem, akkor hogyan?

Úgy döntöttünk, hogy ha két út áll előttünk, de egyik sem tetszik, akkor törünk magunknak egy harmadikat. Olyan céget akartunk, ami folyamatosan fejlődik, mindig képes megújítani magát. Nagyon messziről minden vállalat egyforma, de itt kifejezetten a belső értékek számítanak. Két azonos típusú autó is pontosan ugyanúgy néz ki, de a motorháztető alatt óriási különbségek lehetnek: a mi motorunk dübörög. Ez a magas fordulatszám pedig elsősorban a nálunk dolgozó kollégáknak köszönhető. Kezdetektől óriási figyelmet szenteltünk a toborzásnak, hiszen ma kifejezetten nehéz megtalálni és megtartani az értékes munkaerőt – márpedig hozzánk feketeövesek kellenek.

Az is világos volt már az indulás idején, hogy korszerű szoftvercéget csak úgy lehet létrehozni, ha képesek vagyunk a piaci igényeknek megfelelő ütemben dolgozni. Tehát villámgyorsan. A hazai piacon nagyon sok cégnél úgy működik, hogy ha hirtelen rendelkezésére áll egy nagy büdzsé alkalmazásfejlesztésre, akkor jön minden részleg a saját igényeivel, és az egészből egy nagy monolitikus halmaz lesz, millió feature-rel. Egy ilyen rendszer létrehozása – optimális körülmények között – egy-másfél év. Új ügyfelet viszont csak úgy lehet megközelíteni, ha nagyon gyorsan fel tudunk mutatni valamilyen eredményt. A kódolás sebességét azonban még a legfelkészültebb fejlesztőkkel sem lehet egy bizonyos szint fölé fokozni, arról nem is beszélve, hogy senkinek nincs energiája egy rendszer minden apró elemét újra és újra „lefejleszteni”. Mi a megoldás? Az ipartörténet legnagyobb trükkje: az automatizálás.

Szép lassan kezdett körvonalazódni a cég. Olyan vállalatot akartunk, ami rugalmasabb, gyorsabb és agilisebb a hagyományos fejlesztőknél, ugyanakkor szinte bárhol bevethető; nem egyetlen kis területre koncentrálja a figyelmét. Az hamar világossá vált, hogy a kódolás felgyorsítására elő kell állítanunk egy saját platformot, egy keretrendszert, ami a mi igényeinkhez illeszkedik, és egyben meg is különböztet minket a versenytársainktól. A nagy váltás akkor jött, amikor felvetettük, hogy mi lenne, ha a keretrendszer képes lenne a kód egy részét önállóan előállítani – hiszen senkinek nincs kedve kétszer ugyanazt a kódot leírni. Így született meg a JUDO.

Bár jelenleg még elsősorban a szolgáltatásainkból élünk, a JUDO-ban benne van a lehetőség, hogy a nemzetközi piacon is jól értékesíthető termékké váljon.

Ma már látható, hogy jó lóra tettünk: a szakmai trendek abba az irányba mutatnak, hogy egyre nagyobb igény lesz mesterséges intelligencián alapuló, low-code architektúrákra. A JUDO képes bizonyos programelemeket önállóan lefejleszteni, így a mérnököknek nem kell minden széklábat újra és újra kifaragniuk, több idejük jut a nagyobb kreativitást és szakértelmet igénylő, bonyolultabb feladatokra. A munka során egyre gyorsabb lesz a folyamat, és egyre több olyan dolog épül bele a platformba, amelynek köszönhetően kevesebb szoftverfejlesztői kontribúcióra lesz szükség.

Amiben pedig a JUDO kifejezetten erős, az a gyors prototipizálás. Az ügyfél megfogalmazza az igényeit, és mi nagyon rövid időn belül tudunk egy olyan prototípust szállítani, ami ugyan még nem enterprise-ready, de a megbízó már látja benne a saját fogalmait, a saját folyamatát, amit előzőleg röviden tollba mondott. Az a jövő kérdése, hogy mire használjuk. A JUDO-t jelenleg még ügyfélprojektekben alkalmazzuk, de hosszú távon az a cél, hogy olyan alkalmazáscsomagunk legyen, amit bármelyik hozzánk hasonló szoftverfejlesztő cég használni tud. Számukra a JUDO által biztosított gyors prototipizálás egy igazi sales-csodafegyver lehet.

Szokták azt mondani, hogy egy cél elég, de szerintem, ha csak egy célt tűztünk volna ki, akkor nem itt tartanánk, nem lettünk volna hat év alatt hárommilliárdos cég. Mi továbbra is merünk tehát több irányba nyitni, többek közt egyre többet foglalkozunk a nemzetközi terjeszkedés felgyorsításával. Ha a nearshore-szolgáltatást nézzük, nagy előnyünk, hogy közel vagyunk Nyugat-Európához. Ezen a piacon azonban kellenek a szövetségesek, hiszen amint kitesszük a lábunkat itthonról, rögtön száz kelet-közép-, és kelet-európai versenytárs között találjuk magunkat, akiket hiba lenne lebecsülni.

Ezért hoztuk létre a Mortoffal közösen a Budapest Nearshore Alliance-t, mely kifejezetten a nyugat-európai terjeszkedésnek teremt erős alapot. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy a szövetség összefogja a két cég erőit, így több szektort is meg tudunk szólítani, és közösen tudjuk finanszírozni a kinti kampányokat.