Irány a tatami!
Miben segítenek nekünk a low-code platformok? Hogyan támogatja egy „modellvezérelt” architektúra a változáskezelést? Mit takar a „fail fast” elve? A kérdéseket egyelőre hagyjuk nyitva, és rögzítsük az alapfilozófiát: a Rock’n’Roll az nem egy tánc – a Judo pedig nem egy harcművészet.
Hanem egy keretrendszer, mely nagyságrendekkel egyszerűbbé teszi a fejlesztési folyamatot, és megkíméli a szoftverfejlesztőket a fáradságos és monoton részfeladatok elvégzésétől, hogy így több idő jusson a kreatív, szellemi munkára. A low-code platformok úgy működnek, mintha az emberi készségek kiterjesztései lennének; bonyolult, sokrétű rendszerek, melyeket a fejlesztő eszközként használhat a munkája során. A Judo is ehhez a paradigmához tartozik, és ennek megfelelően egy olyan framework-öt kínál, melyben a fejlesztőnek nem kell az aprómunkával foglalkoznia, hanem a magasabb szintű feladatokra koncentrálhat – akár egy feketeöves mester.
A low-code környezet biztos kereteket ad a fejlesztéshez, s ez igen hasznos, hiszen rengeteg időt spórolhatunk már azzal is, hogy egy kész módszertannal dolgozhatunk. A fejlesztési folyamat például eleve adott a platformon belül, így nem vetődik fel az a kérdés, hogy milyen lépéseket kövessünk. A Judo által kínált logika szoftvermodellekből, UML-ekből indul ki. Mivel a modellek felépítése, belső szerkezete kötött, ezért a keretrendszer már pusztán ezek alapján képes „legenerálni” a későbbi alkalmazás számos elemét. ennek köszönhetően úgy kapunk egy viszonylag előrehaladott – futtatható, kipróbálható – állapotú vázlatot az alkalmazásunkhoz, hogy mindezidáig egyetlen sor kódot sem kellett írnunk.
Természetesen a Judo nem kényszeríti ránk az akaratát; a legenerált kódokba több ponton is lehetőségünk van belenyúlni, és ízlésünk, illetve céljaink szerint alakítani azokat. Az automatikusan elvégzett „favágómunka” azonban óriási terhet vesz le a vállunkról, hiszen jellemzően a teljes kódolási folyamat minimum 15 százaléka olyan részfeladatokból áll, melyek nem igényelnek magasszintű programozói készségeket. Hasonlóképp az alkalmazás alapvető működésének kereteit sem kell lefektetni, mivel a Judo eleve létrehozza az alkalmazás vázát.
A keretrendszer a továbbiakban is rendelkezésünkre bocsát minden olyan fejlesztő- és tesztelőeszközt, melyekre az alkalmazás szállítási folyamatában szükségünk lehet. Ez ismét nagy könnyebbség, hiszen nem kényszerülünk arra, hogy értékes időt töltsünk a tool-ok kiválasztásával. Magától értetődően, ami bizonyos szempontból kényelmes, az más irányból szemlélve nehézséget is jelenthet, mivel előfordulhat, hogy egy speciális esetben olyan eszközre lenne szükségünk, ami még nem integráns része a framework készletének. Ezzel a sajátossággal érdemes már a kezdőlépések előtt számolni, hiszen egyetlen keretrendszer sem lehet alkalmas minden típusú feladatra. A Judo webes üzleti alkalmazások, illetve ezekhez hasonló mobil app-ok létrehozásában erős – célszerű tehát ennek tudatában használni.
Az üzleti alkalmazások egyik sajátossága, hogy viszonylag gyakran lehet számítani olyan módosításokra, melyek a megrendelői igények változásaiból fakadnak. Ilyen esetekben praktikus, hogy a Judo fel van készítve a változáskezelésre, és ennek köszönhetően hatékonyan és rendkívül gyorsan el lehet vele végezni a változó üzleti igényekből adódó utómunkákat. A modellvezérelt kialakításból adódik, hogy ilyen esetekben elég a modellt módosítani, s ezt követően a Judo automatizált támogatást nyújt a fejlesztőnek a változtatások végrehajtásához.
Napjainkban egyre több területen jelennek meg olyan technológiák, melyek az ember meghosszabbított végtagjaiként hozzásegítenek minket bonyolult, körülményes feladatok hatékony elvégzéséhez. Ahogy azt az eddigi példákból láthatjuk, a Judo is ezt nyújtja: felgyorsítja a munkafolyamatot, és segít elkerülni, illetve kiszűrni a kódolás során jelentkező hibákat. Tudjuk, hogy a szoftverfejlesztésben azok a hibák válnak igazán veszélyessé és drágává, amelyek az architektúra mélyebb rétegeiben keletkeznek, s ezért sok további kód épül rájuk. A „fail fast” elve szerint érdemes a szükségszerűen megjelenő modellezési, kódolási hibákat a lehető leghamarabb kiszűrni, hogy elkerülhessük a bonyolult és időigényes debuggingot. Mivel a Judo automatikusan helyes kódot generál – illetve mivel Java-alapú, ezért a Java fordítás során a compiler is elvégez egy ellenőrzést – számíthatunk rá, hogy ilyen jellegű problémával egyre ritkábban találkozunk majd a jövőben.
A JUDO béta verziója már letölthető és tesztelhető. Kattints: https://download.judo.codes/
